Amikor a szerződő felek között az adott ügylet lezárul, még további feladatok elvégzése vár rájuk.
Gyakori kérdésként merül fel az ingatlan tulajdonjogát megszerző félben, hogy vannak-e illetékek és mikor kell megfizetni azt és mennyit. Az illetékek összegét, már a szerződés megírásakor közösen tisztázzuk, mert nagyon sok befolyásoló tényező van. A hatályos illetéktörvény szerint a visszterhes vagyonátruházás illetéke a szerződésben feltüntetett vételár 4%-a. De mik azok a visszterhes vagyonátruházások? Ilyen például az adásvételi szerződés, a tartási szerződés, életjáradéki szerződés, vagyis, amikor az ingatlanért cserébe a másik féltől ellenértékként pénzt, vagy valamilyen pénzben kifejezhető szolgáltatást kapunk. Ha a szerzés jogcíme adásvétel vagy ajándékozás, akkor bizonyos esetekben kedvezményeket biztosít a törvény.
A leggyakrabban előforduló kedvezmények, mentességek:
Adásvételi szerződés esetén
1. Ha a vevő az első lakástulajdonát szerzi meg, az ingatlan értéke nem éri el a 15 millió forintot, és még nem töltötte be a 35. életévét, akkor a visszterhes vagyonátruházási illeték számára a szerződésben rögzített vételár 2%-a lesz. További kedvezményként lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy a 2%-os illeték megfizetésére a kérelmező 12-24 havi részletfizetést kérjen.
2. Ha a vevő első lakástulajdonát szerzi meg, de a fentiek közül a többi feltétel nem áll fenn, a törvény kedvezményként neki arra ad lehetőséget, hogy a 4%-os illeték megfizetésére 12-24 havi részletfizetést kérjen.
3. Nagyon izgalmas az „illetékbeszámítás” kérdése. Ha a vevő a lakóingatlan vásárlása előtt 3 évvel lakóingatlant értékesített, akkor az abból származó bevétel összegét a most megkötött szerződés értékében beszámíthatja. Ebben az esetben, ha kevesebb vételárért adott el, és drágábban vásárolt, akkor a kettő közötti különbözet után jelentkezik a 4%-os illetékfizetési kötelezettség. Ha magasabb vételáron adta el lakóingatlanát és kisebb vételáron vásárolt egy újat, akkor nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.
4. Előfordulhat, hogy a vevő lakóingatlana épp értékesítés alatt van, de a vásárolni kívánt lakóingatlan szerződésének aláírásakor ez még nem sikerült. Ebben az esetben nyilatkozhat a vevő, hogy a lakóingatlanát a vásárlástól számított 1 éven belül értékesíteni kívánja, ezért kéri az illetékes NAV osztályától, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabását függessze fel. Erről a NAV Határozatot hoz, és az azon megjelölt ügyiratszámok alapján kell bejelenteni az adásvételi szerződést, hogy az illetékkiszabás megtörténhessen. Ennek elmaradása esetén az adásvételi szerződésben megjelölt vételár után a 4%-os visszterhes vagyonátruházási illeték mellett késedelmi kamatokat is felszámítanak.
5. Nagyon fontos, hogy illetékbeszámítást csak lakóingatlan esetén enged a törvény, tehát amikor a tulajdoni lapon az ingatlan lakás, lakóház megjelöléssel szerepel. Egyéb esetben nem, tehát például hétvégi ház, üdülő, műhely, gazdasági épület esetén nem. Azt is érdemes észben tartani, hogy egy értékesített lakóingatlan értékét csak egy vásárolt lakóingatlan értékébe lehet beszámítani. Ezért kettő vagy több eladott ingatlan vételárát nem tudjuk beszámítani egy vételbe, és egy eladott ingatlan értékét sem tudjuk kettő, vagy több vételbe beszámítani.
Ajándékozási szerződés esetén
1. Az egyenesági hozzátartozók és házastársak közötti ajándékozás illetékmentes.
2. Az oldalági rokonok (testvérek), távolabbi rokonok, és más személyek közötti lakóingatlan ajándékozása esetén az illeték az ajándék értékének 9%-a, egyéb ingatlanok esetén 18 %-a az illeték.
A kedvezmények és a mentességek igénybevételét egy úgynevezett B400 NAV Adatlapon kell megjelölni, melyet a szerződés benyújtásakor kell kötelező mellékletként beadni az illetékes földhivatalhoz.
A törvény az illetékek esetében vonatkozóan további kedvezményekre és mentességekre jogosító rendelkezéseket tartalmaz, melyeket érdemes tanulmányozni.
Az illetékes NAV a Határozatát a földhivatal által megküldött iratanyag alapján hozza meg. Ez egy lehetőség arra az esetre, ha a szerződéskötéskor nem volt tudomásunk a törvény biztosította kedvezmény vagy a mentesség lehetőségéről, akkor azt pótoljuk. Mert ebben az esetben a megfelelő okirat csatolása mellett kérelmezhetjük a Határozat saját hatáskörben való módosítását, ami ebben az esetben nem minősül fellebbezésnek.
Irányadó jogszabályok illetékek esetében:
- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
- Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.)
- Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI . törvény (Air.)
- Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
- Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
- A NAV szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII.29.) Korm. rendelet.