Az eladó egyik kötelezettsége az ingatlanok birtokának átruházása a vevővel létrejött szerződésnek megfelelően.
A megfogalmazás azért ilyen rugalmas, mert a felek megállapodásán múlik, hogy mikor és hogyan történik az ingatlanok birtokának átruházása. Általánosságban elmondható, hogy az eladó a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg ruházza át az ingatlan birtokát a vevőre. A birtok átruházás a „kulcs” átadásával valósul meg.
Ritkán, de előfordul, hogy az eladó az ingatlan birtokát még a teljes vételár kifizetése előtt a vevőre átruházza. Ebben az esetben javasolt a feleknek egymás között a használattal felmerülő költségeket részletes megállapodásban rögzíteni. Nem javasolt a teljes vételár kifizetése előtt, hogy a vevő felújítási vagy bármilyen változtatási munkálatokba kezdjen, mert jellemzően annak beszámítását – amennyiben a teljes vételár mégsem kerül kifizetésre – a vételárelőlegbe az eladó nem engedélyezi. Így a foglaló elvesztésén túl további veszteségek érhetik a vevőt.
Életszerű az az esetkör is, amikor az eladó a teljes vételár kifizetésétől számított 7-14 napon belül tudja csak az ingatlan birtokát a vevőre átruházni. Ez akkor fordul elő, amikor az eladó maga is vásárolt egy ingatlant (tovább költözik egy nagyobb vagy kisebb ingatlanba) és előbb neki is ki kell fizetnie vételárat az ő eladójának. Illetve gondoskodnia kell a költöztető cég megbízásáról. Ez a helyzet legalább három családot érint, ezért a szerződő feleknek a körültekintő eljáráson túl, egymást segítve kell teljesíteniük a szerződéseket.
Az adásvételi szerződésben a határidők minden esetben rögzítve vannak. Érdemes tudni azonban, hogy attól a felek bármikor egyező akarattal eltérhetnek. Akár szóban, akár írásban. Javasolt az utóbbi megoldást választani a félreértések elkerülése végett.
Hogyan történik az ingatlanok birtokának átruházása?
Az első és legfontosabb szempont, hogy az eladó az ingatlan birtokát abban az állapotban köteles a vevőre átruházni, ahogyan a vevő azt a megtekintéskor látta. Tehát abban az esetben, ha a szerződés megkötése és a teljes vételár kifizetése között napok, hetek, vagy hónapok telnek el, azt az állapotot kell az eladónak megőriznie, amilyen állapotban a vevő megtekintette. Minden olyan esetről tájékoztatni kell a vevőt, ami miatt a birtokátruházás akadályba ütközik. Ellenkező esetben a vevő jogszerűen tagadja meg az ingatlan birtokának átvételét, vagy ha van rá lehetősége, akkor a vételárból még hátralévő rész kifizetését.
Az eladó és a vevő általában szóban szokott megállapodni abban, hogy milyen ingóságok maradnak a birtokátruházást követően az ingatlanban. Ugyan ritkán fordul elő, de ez mégis félreértésre ad okot. Általánosságban elmondható, hogy a lakóingatlan tartozéka mindaz, ami a rendeltetésszerű használatához szükséges. Tehát közművek, falak, külső nyílászárók, vezetékek. Sokan gondolják például, hogy a „beépített konyhabútor” és a „konyhabútorba beépített berendezések” a lakás részét képezik. Ez nem így van. Ezért, ha nem vagyunk benne biztosak, hogy mi az, ami a vételár részét képezi, akkor írjuk le, soroljuk fel részletesen a bútorokat, berendezési tárgyakat.
A birtokátruházással egy időben javaslom jegyzőkönyvben rögzíteni egyrészt, hogy az átadás-átvétel megtörtént. Másrészt, hogy a mérőórák átírása mielőbb megtörténjen, a közműórák számát, állását, és az eladó azonosító számát. A közműszolgáltatók a vevőtől a mérőórák átírásához általában egy tulajdoni lapot, egy átadás-átvételi jegyzőkönyvet, és az általuk rendszeresített formanyomtatvány kitöltését és benyújtását kérik. A legtöbb szolgáltató elektronikusan is befogadja a tulajdonosváltozás bejelentéssel kapcsolatos iratokat, és már a szerződéseket is ilyen formában küldik meg és várják vissza az aláírt példányokat. A közműszolgáltatók az átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített óraállások szerint az eladó részére elszámoló számlát készítenek és küldenek meg. A vevő részére a megkötött szolgáltatói szerződések alapján kezdődik meg a számlák kiállítása.